Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mu­tat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi ter­het jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).

Az idős, multimorbid betegek esetében kihívást jelenthet egy konkrét ok vagy oksági lánc megnevezése a halotti bizonyítványban. A német ha­láloki statisztika alapján úgy tűnik, hogy a pszichés betegségek, köztük a demencia, az elhalálozás leggyakoribb okai közé tartoznak. A halálokkal kapcsolatos szövegrészben a demencia szót tartalmazó halotti bizonyítvá­nyok azonban gyakran feltűnően információszegények, nemritkán a meg­adott oksági lánc hitelessége is kérdéses. A cikkben javaslatokat teszünk a demens elhunytak halálozási okának és alapbetegségének korrekt meg­nevezésére. A demenciának és következményeinek helyes megnevezése a haláloki statisztikában egészségpolitikai döntések alapja lehet, ezáltal az optimális betegellátást szolgálja.

Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény átte­kinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cu­korbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem ki­elégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

A témában folytatott eddigi legszélesebb körű vizsgálat igazolta a régi elképzelést, miszerint az Alzheimer-kór kialakulásában vírusfertőzés is szerepet játszik.

A prionbetegségekkel foglalkozó kutatókban felmerült a gyanú, hogy az Alzheimer-kór bizonyos műtétek során esetleg átkerülhet egy másik emberre. 

Taiwani orvosok most közzétett epidemiológiai vizsgálata szerint az ACE-gátlókat szedők csoportjában jóval kisebb gyakorisággal alakult ki az igen súlyos és korai halálhoz vezető amyotrophiás lateral sclerosis. 

Korábbi vizsgálatok szerint a doxycycline hatásos volt a Creutzfeld-Jakob betegség in vivo és in vitro modelljeiben, és azok a CJD-s betegek, akiket doxycycline-nel kezeltek, tovább éltek. 

A modern nyugati életmód körülményei között nincs különösebben nagy szükség a gyomorsavra a táplálékok megemésztéséhez. Ugyanakkor a gyomorsav mint barrier kiesése növeli a gasztrointesztinális és egyes légúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben áll a savtermeléshez kapcsolódó betegségek kockázatának csökkenése. Tekintettel a protonpumpagátlók gyakori alkalmazására, időszerû lenne a csökkent gyomorsavtermelés nettó kockázatnövelő vagy kockázatcsökkentő hatásának meghatározása.